4. Fejezet: Próbálkozások sikertelen halmaza

Reggel kinyitottam a szeme és szemben találtam magam...Harry-vel.
-Jó reggelt, hercegnő!- mosolygott.
Azon nyomban kipattant a szemem és felültem.
-Harold Edward Styles...-ráztam a feje, keresztbe tett karokkal és próbáltam komoly arcot vágni, de olyan aranyosan nézett rám, hogy nem tudtam megállni.-A frászt hoztad rám.-Fejeztem be a mondatot és boldogan a nyakába ugrottam.
Harry először ledöbbent, aztán mosolyogva viszonozta azt ölelést.
-Na látod Harry, mondtam én, hogy jó ötlet!-szólalt meg Zayn az ágy végéből és felém mutatott egy telefont.A kijelzőn egy fénykép volt amin...amin Harry és én ölelkezünk.El sem hiszem, hogy képes volt lefényképezni.
-Zayn Jawadd Malik!!-kaptam fel egy párnát és hozzávágtam a röhögő fiúhoz.
-És még nem is láttad a videót!-kontrázott.
-Milyen videót?- kaptam oda a fejem.Zayn a kezembe nyomta a telefont és elindította a videót.
Harry elindul, majd megáll a szobám ajtaja előtt és a mutatóujját a szája elé teszi.Óvatosan benyit és az ágyam mellé lopózik, majd halkan leül és hasra fekszik. Kb. fél percet fekszik mellettem amikor valószínűleg felébredek, mert Harry azt mondja, hogy "Jó reggelt, hercegnő!"
-Jézus!-kaptam a szám elé a kezem és hirtelen azt sem tudtam, hogy mit mondjak.
Egyszerre volt ez kedves dolog, mert ez volt a világ legjobb ébresztője és részben haragudtam, hogy ilyet csináltak.Végül Harry felé fordultam.
-Ezt még visszakapod!-mosolyogtam rá.
Nem szólt egy szót sem, csak vörös arccal elvigyorodott.
-Mennyi idő van?-kérdeztem Zayn-től.Az órájára nézett és válaszolt.
-Fél tíz.
-Régen volt már hajnali fél négy.-ásítottam.
-Minek voltatok fent addig?-értetlenkedett Harry.
-Hullócsillagokat néztünk.-legyintettem.
-Ne aggódj haver!Kívántam helyetted is!-tette Harry vállára a kezét Zayn.
Elment átöltözni, Zayn viszont velem maradt.
-Mit mondott az orvos?-kérdeztem.
-Minden rendben, ma még előfordulhat, hogy szédül szóval pihennie kell.-válaszolt.
Annyira megkönnyebbültem, hogy könnyek jelentek meg a szememben.Belehaltam volna, ha komolyabb baja esik.Na, nem mintha most nem lenne lelkiismeret-furdalásom. Harry visszajött, Zayn pedig kiment.
-Sajnálom-suttogtam a könnyeimmel küszködve.Pontosan tudta, hogy miről beszélek.Naná, hisz Zayn mindenről kitálalt neki.Már nyitotta a száját, hogy válaszoljon, de beelőztem.-Hülye voltam, szemét és túlzásba vittem.Miattam kerültél ilyen állapotba.Soha többet nem szívatlak.Sajnálom.-kezdtek el folyni a könnyeim.
Harry nem szólt semmit, csak átölelt és a hajamat simogatva próbált csitítani.Eltolt magától és kisöpörte a hajamat az arcomból.A nyaka köré fontam a karjaimat és közelebb hajoltam.Ennek, az egyébként jó pillanatnak, az vetett véget, hogy Louis jelent meg az ajtóban.
-Reggeli!-szólt.Ijedtünkben összerezzentünk és szétreppentünk.
Kimentünk a konyhába és leültünk egymás mellé.
-Milyen a rántotta?-kérdezte anyu.
-Per-fect.-mutogatott a villájával Liam.

A fiúkra olyan mérhetetlen röhögés tört rá, hogy zengett tőlünk a környék.Én a fejemet fogtam és csak úgy rázott a nevetés.-Lassacskán mindenki enni kezdett.Arra lettem figyelmes, hogy valami böködi a combomat.Ijedten lenéztem, de csak Harry nyújtotta a kezét.Mosolyogva nyújtottam én is.Rákulcsolta az ujjait az enyéimre és út ettünk tovább.A "lebukás" az adrenalin szintem az egekbe szökött és alig kaptam levegőt.Minden egyes köhintésnél, mocorgásnál visszahúztuk a kezünket és ahogy lassan kezdtek elfogyni a tányérokról a kaják, már meg sem próbálkoztunk vele.Aztán eljött a holtpont, amikor nem tudtunk mit kezdeni magunkkal.
-Nekem mindegy, csak fára ne másszunk!-tette fel a kezét Harry. Poénnak szánta, de senki sem nevetett.
-Kérdezz-felelek-ezzünk! Szinte semmit sem tudunk a másikról!-hoztam fel a témát.
-Ez nem rossz ötlet.-ült le a fűbe Louis.
-Ki kezdi?-huppantam le én is.
A többiek is leültek, Harry közvetlen mellém.Talán túl közel volt, így egy kínos mosoly kíséretében arrébb csúsztam.Kis hallgatás után Zayn megszólalt.
-Akkor kezdem én.-tépkedte a fűszálakat.-Harry!Mit szóltál ahhoz, amit ma reggel az ébresztésed után mondtam neked?-tette hozzá.
Harry gondolkodva kémlelte az eget egy darabig, majd válaszolt.
-Ezt nem gondoltam volna róla.Főleg mivel rólam volt szó.-nézett Zayn-re.
Rengeteget kérdezgettük egymást.Aztán Zaynk feltette nekem azt a kérdést, amitől rettegtem.
-Nina!Áruld el nekem egy titkodat!-mondta vigyorogva.
Sóhajtottam egyet, majd odakúsztam hozzá és a fülébe súgtam a TITKOT.Meglepődött füttyentés hagyta el a száját.
-Na ezt nem gondoltam volna!-nézett mélyen a szemembe.Hát igen, ezt én sem gondoltam volna magamról.
Harry hirtelen a fejéhez kapott és felszisszent.
-Minden rendben?-kérdezte aggódóan.
-Igen, csak kicsit szédülök!-fogta a fejét-Le kel feküdnöm!-egészítette ki mondanivalóját.Elnyúlt a földön, de azon nyomban fel is ült.-Tele megy hangyával a haja!-túrt bele a barna,göndör tincseibe, amik olyan, de olyan jól mutatnak zöld szemei mellett.Miket beszélek itt. Harry beletúrt a hajába és kész.Jézusom Nina, mi ütött beléd?
Óvatosan arrébb csúsztam és tényleg nem tudom mi ütött belém, de megemeltem a fejét és az ölembe tettem. Apró mosolyra húztam a számat.A többiek beszélgettek én pedig azzal szórakoztam, hogy Harry haját piszkáltam, ő pedig megpróbálta elkapni a kezem.Aztán egy óvatlan pillanatban sikerült neki.Rángattam, ütöttem, de nem akart elengedni.
-Eleresztenél?-kérleltem.
-Majd ha megkaptam a váltságdíjat!- válaszolta pimasz mosollyal és a mutatóujjával kettőt ütött az arcát, olyan "ide kérem" stílusban.Nekem már minden mindegy alapon nyomtam az arcára egy puszit.Ő örült, én megszabadultam, a többiek meg hatalmas huhogásban törtek ki.
-Ne huhogjatok, nem vagytok ti baglyok.-oltottam le őket.
Pár perc hallgatás után újra megszólaltam:
-Pénteken elmehetnénk moziba.-vetettem fel.
-Oké.-bólintottak rá a többiek is.
Kis idő múlva oszolni kezdtünk. Niall és Louis segítettek anyunak sütit sütni (?), Zayn Rebekával zenélt (jobban mondva ő zenélt, a húgom meg hallgatta), Liam elment apuval lovagolni.Körbenéztem és amikor megbizonyosodtam róla, hogy senki sem lát, megböktem Harry-t.
-Psszt!-suttogtam.-Gyere velem!-álltunk fel.A ház melletti díjugrató-pályához vezettem.
-Maradj itt!-mondtam.Át mentem az istállóba, felvettem a kobakot (mindig van egy tartalék), kivezettem Hurrikánt és visszamentem Harry-hez. Felültem a lóra és végigmentem a pályán.És, dobpergést kérek...hibátlanul végeztem. Harry a pálya szélén megvárta, amíg visszavittem a lovat.Amikor odaértem hozzá megragadta a karom és magához húzott.
-Kijár az első díj.-"dicsért meg".
-Hmmm...és mi az?-haraptam be az alsó ajkamat, ami kicsit elbizonytalanította, de amint meglátta az arcomon az őszinte mosolyt, újra elemébe jött.
-Mondjam vagy mutassam?-kérdezte, de abban a pillanatban apu és Liam visszaért így kaptam egy nagy puszit és egy ölelést, aminek következtében sikerült beszívnom az illatát.Ennél a pontnál lett végem.
Odamentünk apuékhoz.
-Milyen volt a lovastúra?-kérdeztem.
-Egész jó.-biccentett apu.
Leszedtem a lovakról a nyerget és neki álltam lecsutakolni őket. Harry meg csak állt, mint aki karót nyelt, elég szórakoztató látvány volt.Biccentettem neki, hogy jöjjön oda.Maga elé állítottam és hátulról átkarolva az egyik kezébe nyomtam a kefét.A kezemmel irányítottam az ő kezét és tulajdonképpen megmutattam neki, hogy kell lecsutakolni egy lovat.A vállára támasztottam a fejemet (18 évesen olyan magas vagyok mint egy 19 éves srác) és még egyszer magába szívtam az illatát.
Hamar végeztünk és Harry már megint szédült, szóval kimentünk a hátsókertbe és Harry belefeküdt az ölembe.
-Mondd el nekem is azt a titkot, amit Zayn-nek!-szólalt meg hirtelen.
Előbb vagy utóbb úgy is kiderül -gondoltam magamban és felálltam. Harry is ezt tette.Közelebb léptem hozzá és a fülébe súgtam azt a bizonyos titkot. Harry nem szólt semmit, csak elmosolyodott és a lemenő napot nézte.Aztán egy határozott mozdulattal magához húzott és már majdnem megcsókolt, amikor kiáltásokat hallottunk.
-Ez aztán az amaZayn páros!-ordította Zayn nevetve.
Persze, a pillanat varázsa rögtön elszállt.Pedig már azt hittem, végre sikerül.Legszívesebben fognám a kezét és sosem engedném el, és életem végéig ölelném, mint a plüssmackómat kiskoromban.Utálom...utálom, hogy ennyire imádom!
Zayn-hez sétáltunk (persze nem kézen fogva).
-Kösz szépen tesó!- bokszolt bele Harry Zayn vállába.
-Előttem nincs titok!-mosolygott. Harry bólintott és átkarolta a derekamat, majd belepuszilt a nyakamba.-Azért a diszkréciót támogatnám!-tette hozzá Zayn, mire elnevettük magunkat.